Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kádár korszak

2008.12.06
1. Kádár-rendszer jellege -1956 vége és 1988 között Kádár János volt az MSZMP első titkára, az állam vezetője. A Kádár-korszakban a politikai rendszer és az uralkodó ideológia a Rákosi-rendszerhez képest nem változott: továbbra is egypártrendszer volt, a parlament szerepe jelentéktelen maradt, cenzúra működött, a külpolitikában pedig meghatározó volt a Szovjetunióhoz fűződő „barátság”. Kádár ugyanakkor ügyelt arra, hogy ne épüljön ki körülötte olyan személyi kultusz, mint Rákosi körül. Az emberektől nem várták el, hogy lelkesedést tettessenek, csupán azt, hogy ne legyenek ellenségesek a rendszerrel szemben. Új jelszó született: ”aki nincs ellenünk, az velünk van”. 2.A pártállam visszaállítása Az 1956-os forradalom leverése után megkezdődött az MSZMP helyzetének megszilárdítása. A párt és állami vezetés teljesen összefonódott, a párt ellenőrzése az élet minden területére kiterjedt: A munkásokat beszervezték a szakszervezetekbe. Szakszervezetek nem láthatták el valódi feladatukat, a dolgozók érdekvédelmét. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke a pártvezetés tagja volt. A tagság alól ki lehetett bújni, de ezt kevesen vállalták. A szakszervezetek kedvezményes nyaralást biztosítottak tagságuknak. A fiatalok pártellenőrzésére létrehozták 1957-ben a Kommunista Ifjúsági Szövetséget, melynek tagságát a 14-26 éves korosztály alkotta. (Ezt megelőzően az alsó tagozatos gyerekek kisdobosok, a felső tagozatosok pedig úttörők voltak.) Megmaradt az Állami és Egyházügyi Hivatal, mely az egyházakat ellenőrizte. Különösen az ifjúságot féltette a párt a vallásos neveléstől, ezért gyakran meghurcoltak fiatalokkal foglalkozó papokat. 1958-ban tovább folytatták a kollektivizálást, melyet 1961-ben fejeztek be. A lakosság felismerte a KISZ, a munkásőrség, az MSZMP nyújtotta előnyöket a továbbtanulás és a munkahelyi előmenetel szempontjából. A kormány, a társadalmi szervezetek, az országgyűlés is a pártvezetés döntéseit hajtja végre. 3.Változások a 60-as évektől -Kádár János felismeri, hogy a társadalom megnyerése, az ország jobb megítélése érdekében szükség van a diktatúra enyhítésére: 1963-ban 3000 politikai elítélt nyerte vissza szabadságát. Ennek következtében az ENSZ levette napirendjéről a magyar kérdést. Jelentős állami támogatást kapott a mezőgazdaság. A szovjet modelltől eltérően a háztáji gazdaságokat engedélyezték (háztáji: TSZ-tagok kaptak 1 katasztrális hold földet, azon állatokat tenyészthettek, növényeket termeszthettek). A háztáji földeken termelték a mezőgazdasági termékek egynegyedét. A korábban kuláknak, osztályellenesnek bélyegzett nagy szaktudású földművesek is bekerülhettek a téeszek vezetőségébe. A hazai agrárviszonyoknak megfelelő növénytermesztés folyt. 1968-ban bevezették az új gazdasági mechanizmust. Kidolgozója Nyers Rezső volt. Lényege: a gazdasági egységek, vállalatok nagyobb önállóságot kaptak, mert maguk dönthettek a termelésről, értékesítésről, bérezésről. A kormányzat csupán a tervszámokat határozta meg. Lehetővé vált a második gazdaság kialakulása: pl. mellékállás vállalása, csempészés, fusizás. Nőtt a gazdaság teljesítő képessége, jobb lett az ellátás. Az állam szociálpolitikai intézkedésekkel (óvodai férőhelyek növelése, gyermekgondozási segély bevezetése) ösztönözte a gyermekvállalást. A hetvenes évektől lehetővé vált az ún. kék útlevéllel háromévenként „nyugati” országba utazni, szűkös valutakerettel. Az 1970-es években az életszínvonal fenntartása érekében különösen kedvező feltételekkel az ország hiteleket vett fel, melyet a nyolcvanas években egyre nehezebben tudott visszafizetni. A magyar társadalomra a hatvanas évektől nagy hatást gyakorolt a nyugati fogyasztói kultúra Az áhított termékek egy részét a magyar ipar próbálta előállítani. A szocialista tömbön belül sokáig egyedinek számított, hogy Magyarországon gyártottak farmernadrágot. A nehezen beszerezhető nyugati termékek (pl.: nejlonharisnya, farmer, rágógumi, kazetták stb.) bevásárló turizmus, csempészés révén került az országba. Egyre több háztartásban volt: mosógép, televízió, rádió stb. Egy átlagos magyar család többéves várakozás, illetve gyűjtögetés után juthatott a szocialista országokban gyártott autóhoz (trabant, lada, skoda, dácia). Jelentős lakásépítési program indult el az 1980-as években: ekkor épültek a panelházakból álló lakótelepek. - Ezek az intézkedések növelték Kádár János népszerűségét. Magyarország lett a „legvidámabb barakk” a szocialista tömbön belül.
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kádár-korszak

(angela, 2010.12.08 12:16)

Ha esetleg valakit bővebben is érdekel a téma, szeretnék ajánlani egy nagyon érdekes könyvet:
Eltékozolt évtized - Adalékok a Kádár-korszak hetvenes éveinek történetéhez
http://konyv-konyvek.hu/eltekozolt_evtized_adalekok_a_kadarkorszak_hetvenes_eveinek_tortenetehez